Nem gondoltam volna, hogy a harmadikat várva éppolyan bizonytalan leszek, mint az elsőnél. Hiába mondják, hogy megjön az érzés...Mikor? Ha még most sem, mikor fogom azt érezni, hogy ANYA lettem? Olyan nagybetűs, igazi...

Terveztük az összeset. Mindent előre. Azt, hogy mikor jönnek, azt, hogy mi fog változni és mi nem, azt hogyan fogjuk nevelni őket. Persze ez közben mindig változott. Kivéve a mikor nem. Szerencsések vagyunk, mert amolyan bibliai módon jöttek össze az utódok: "Legyen!" és lett is. Elsőre.

De az érzés...na az nem jön magától.

Nem gondoltam, hogy a harmadikat várva a másodikkal kiabálok éjjel, hogy aludjon már, mert anya fáradt. Szegény nem érti, 10 hónapos. De cserébe elkezd sírni még jobban. Nem gondoltam volna, hogy a vége az lesz sokadszor is, hogy négyen kuporgunk az ágyban és persze én vagyok az, aki 10 centin alszik beszorítva a falhoz.

Nem gondoltam volna soha azelőtt, hogy az lesz a napom fénypontja, amikor végre alszik mindkettő és én bele tudok ülni egy kád vízbe, mert már egy hete csak gyorszuhany jutott. Nem gondoltam volna, hogy örülök annak, hogy ilyenkor a férjem is békénhagy és ő is valami belső béke felé menekül a telefonját nyomkodva.

Azt sem gondoltam régen, hogy hónapokat kibírok 2-3 órás alvásokkal, de karácsonyra mégis azt kérném, ha tehetném, hogy végre egyhuzamban alhassak 6 órát. És persze irigykedem mindenkire, aki alszik. Igen, még a gyerekre is.

Nem gondoltam volna, hogy lesznek olyan pillanatok, amikor inkább nem szeretnék már anya lenni, és nem érdekel a bűntudat sem, amit emiatt éreznem kellene. Tudom, banya az ilyen, nem anya....

De azt sem gondoltam volna, hogy amikor gyerekeim lesznek, megtanulok újra örülni az esőnek, a hónak, a pocsolyának...Mert ők is örülnek neki. És igen, bele is ugrok, akkor is, ha nincs rajtam gumicsizma.

Azt sem gondoltam volna, hogy a legszebb szó a "finom" lesz, mert ezzel kapom meg a méltó jutalmam a fáradozásaimért, hogy olyat főzzek neki, amit végre hajlandó megenni.

...és azt sem gondoltam volna, hogy újra tudom majd várni a csodát...

Idén velük együtt örülve várom a karácsonyt is, mert akkor szeretném megmondani, hogy jön a legkisebb kistesó.

A mi karácsonyi csodánk idén az lesz, hogy nagycsalád leszünk!

...és tavaly ilyenkor, még ezt sem gondoltam volna... :)

Fotók forrása: pixabay.com