Lassan megszületik harmadik gyermekem, de valahogy nem vagyok felkészülve. Mármint persze, hogy fel vagyok, hiszen terveztük, akartuk a 3 gyerek-nagycsalád felállást. Nem érhetett váratlanul, de valahogy mégis váratlannak érzem.
Fel lehet erre egyáltalán készülni?
Muszáj! Így az önsajnálat és depresszió után úgy döntöttem, ez így nem mehet tovább. Fel kell állnom, egyensúlyba kell hozni magamat annak érdekében, hogy egyensúlyban legyen a családom! Hiszen én vagyok az ANYA, az összetartó ragasztó...és pont én hullok darabokra?
Leültem hát és elkezdtem írni, hogy min kell változtatnom. Megterveztem miket kell megtennem ahhoz, hogy elérjek egy boldog(abb), egyensúlyi állapotot. 20 pontot írtam össze, amit most 20 bejegyzésben fogok közzé tenni, szépen lassan haladva. Lehet ez egyfajta "anya-egyensúly program". Remélem a végére elérem célom és tényleg kicsit visszabillenek egy normál kerékvágásba. Hogy mire megszületik a 3. baba (lehet a 20. bejegyzés végére itt is lesz :)) egyfajta rendszert vigyek a hétköznapokba, szervezni tudjam a család mindennapjait, mindezt úgy, hogy igazi "szuperanyaként" a gyerekeimre, apjukra és magamra is legyen elég időm!
Velem tartasz??? ;)
1. pont: BÍZZ MAGADBAN!
Meggyőződésem, hogy az ELSŐ és legfontosabb pont az önbizalmunk erősítése. Láttál már boldog családot egy önbizalomhiányos, önmagával elégedetlen anyával?
Nehezen tudok ilyet elképzelni..
Sokan, túl sokan elveszítik az önbizalmukat, amikor anyák lesznek. Hiszen annyi az elvárás, az info. Annyi az összehasonlításra alkalmas fórum, annyiféle véleménye van mindenkinek... Nem csoda, ha az újdonsült anyuka, aki a várandóssága alatt mindent eltervezett, mindenre felkészült, az hirtelen a baba születése után elveszíti önbizalmát. Mert mégsem olyan szép és rózsaszín az élet a baba születése után, mint ahogy a tévében látjuk, vagy ahogyan az ismerőseink facebook oldaláról tűnik. A baba nem gügyög édesen egész nap, nem mosolyog a kiságyában fekve, miközben te főzöl valami finomat és egészségeset apának, nem alussza át az éjszakát és egyáltalán nem kiszámítható. Hirtelen elveszíti az anyuka a kontrollt. Sokszor túlzott elvárásokat vetít egyébként is maga elé, de az is előfordul, hogy maga a család követel meg teljesíthetetlen dolgokat. Vagy éppen csak nem segítenek (vagy nem úgy segítenek, ahogyan valóban szükséges lenne).
Ilyenkor az első és legfontosabb, hogy ne hagyd magad elveszni! Ne hidd el, hogy bármit is rosszul csinálsz, ha nem úgy csinálod, mint mások.
Nem lehet és nem is kell mindenkinek megfelelned! Bízz magadban és az ösztöneidben, megérzéseidben! Ne hagyd magad befolyásolni reklámok, ismerősök, rokonok okoskodása által!
Ugyanis, ha bizonytalan vagy, azt megérzi a baba is. Megérzi a nagyobb gyerek is. Megérzi apa is, az egész család.
Bízz abban, hogy igenis JÓ ANYA vagy, és alkalmas vagy anyának!